A Tankcsapda zárta a Sziget Rock-Metal Nagyszínpadát, a több mint másfél órás koncerten Lukács megmutatta, hogy a neve még mindig rock.
Vasárnap este fél kilenckor megtelt a színpad előtti tér, kis késés után Lukácsék a húrok közé csaptak, lángnyelvek emelkedtek a magasba, és felzendült a Fiúk ölébe a lányok. A kultikus debreceni rockbanda immár 22 éve játszik, népszerűségük pedig a mai napig töretlen. Ezen a fellépésen különben szerencséjük is volt, hiszen a pódiumot a Sonata Arcticától vehették át, akik szintén remek formát hoztak.
Játszottak nagyon régi számokat is, a legnagyobb tombolás biztosan a Legjobb méreg alatt volt, de a sokak által szidott Mennyország tourist-ot is szerette az összegyűlt nagyérdemű. Azért a nagy slágerek közé ügyesen becsempészték az új lemez néhány szerzeményét is, ezeket érezhetően kevésbé értékelte a publikum. Elhangzott a Be vagyok rúgva és az Acapulco, hiányzott viszont - nagy sajnálatunkra -a Mindig péntek és a Törülköző teniszütőkkel.
Nagy tömeg különben nem volt, de ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy megfelelő szélességű nézőteret sikerült kialakítani. A koncertre külföldiek is kíváncsiak voltak, két holland srác meg is kérdezte tőlünk, hogy ugye a Tankcsapda játszik...
A Tankcsapda játszott. Lukács Lacin meglátszik már a kor, egyre ráncosodik. Dehát a rock and rollból nem lehet kiöregedni, és amíg olyan a hangja, és úgy bírja az éneklést, ahogy azt tegnap megmutatta, egy szavunk sem lehet. Csak azt kívánhatjuk, hogy még sokáig kiabálja a mikrofonba, hogy "rock a nevem".
Rosztov
Megjelent, sok jó képpel: www.observer.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése