Egységben az erő

A főváros és agglomerációjának együttműködési lehetőségeiről, a közös problémákról, Budapest és a környező települések viszonyrendszeréről tartanak ma egész napos szakmai konferenciát az Újvárosháza dísztermében. A Budapest Agglomerációs Konferencia névre keresztelt esemény a Fővárosi Önkormányzat, és a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Regionális Kutatások Intézete közös gyermeke.

Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes köszöntőjében elmondta: a főváros és a körülötte elhelyezkedő települések nem élhetnek egymás nélkül, sikerük azon múlik, milyen módon tudnak az itt élők együttműködni. Hangsúlyozta, nemcsak a különböző szolgáltatások igénybevétele, és a kulturális élet tekintetében van így, hanem alátámasztják ezt az aktuális gazdasági trendek is. Mint minden kapcsolatban, az ügyek intézésének, a problémák megoldásának alapvető követelménye, hogy meghallgassuk egymást, figyelembe véve a másik álláspontjait is.

A mai találkozó azzal a céllal jött létre, hogy a közös gondolkodást elindítsa. A főpolgármester városfejlesztésért felelős helyettese aláhúzta azt is, Budapest és a környező falvak és városok kölcsönösen egymásra vannak utalva, együtt pedig olyan potenciált képesek kifejezni, mely az ország gazdasági erejének negyedét foglalja magában. Szavait összefoglalva: a főváros nem gyengébb, hanem erősebb lesz attól, hogy komolyan veszi agglomerációját, és az ellentétek helyett az együttműködés lehetőségeit keresi.

Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke rövid beszédében azt hangsúlyozta: Budapest és az agglomeráció közös problémáiról, és az együtt dolgozás lehetőségeiről, érdekes és kell beszélni, ebben pedig új időknek kell kezdődnie. A közgyűlési elnök kijelentette, újra kell gondolni a teljes relációrendszert, így a bizalmi viszonyok tekintetében is komoly változásoknak kell következnie, mert az agglomeráció súlya egyre nagyobb. Szerinte a problémás területeken, így az oktatás, a közlekedés, az egészségügy szintjén új megoldásokat kell kialakítanunk, hiszen mindannyian ebben vagyunk érdekeltek.

Horváth Gyula professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete igazgatója, harmadik megszólalóként megköszönte a résztvevőknek, hogy együtt dolgozhatnak egy modern agglomeráció kialakításáért. Emlékeztetett: az utóbbi 150 évben remek szakemberek dolgoztak a fővárosért és az agglomerációért. Mint elmondta, több száz publikáció készült itthon és külföldön a főváros és a budapesti agglomeráció viszonyáról, melyek ennek a területnek a jó hírét terjesztették el a nemzetközi regionális tudományos körökben. Hangsúlyozta: a válság utáni társadalomirányítási kihívások a területre alkalmazott új modellt követelnek, melyben az együttműködésnek, az integrációnak rendkívüli jelentősége lesz. Versenyképes budapesti agglomeráció nélkül Magyarország sem lehet versenyképes, ennek megteremtéséhez pedig a hazai regionális tudomány minden segítséget meg kíván adni.

A konferencián délelőtt előadást tartottak: Salamin Géza főosztályvezető, NGM; Magó Erzsébet osztályvezető, BM; Váradi Monika tudományos munkatárs, MTA; Szirmai Viktória tudományos tanácsadó, MTA; Gordos Tamás irodavezető, Pro Regio Ügynökség

Délutáni előadók: Schuchmann Péter ügyvezető, Pestterv; Pongrácz Katalin főosztályvezető, Fővárosi Önkormányzat; Vitézy Dávid vezérigazgató, Budapesti Közlekedési Központ (BKK); Koszorú Lajos ügyvezető, Város-Teampannon; Pápai Mihály elnök, FAÖT

Rosztov
2012. április 26.

Megjelent: observer.hu

Egy lócsiszár virágvasárnapja

Elsőéves magyar szakos koromban olvastam már Sütő András e drámáját, csaknem egyszerre a Csillag a máglyán cíművel, mely akkor jóval mélyebb nyomokat hagyott bennem, a lócsiszár pedig háttérbe szorult. Most, hogy lehetőségem volt Znamenák István rendezésében látni a darabot, úgy gondolom, érdemtelenül. A lócsiszár ugyanis nagy mű. Az emberi érzelmek, erkölcsök, gondolatok széles spektrumát mutatja meg, a darabon pedig mindez szépen átjön.

Történetünk a talpig becsületes lókereskedőről, Kolhaas Mihályról szól, akinek egy vámhatáron mondvacsinált okból lefoglalják állatait. A főhős vele szemben elkövetett jogtalanságot képtelen eltűrni, azonban ragaszkodik a törvényes eszközök alkalmazásához, így hát panasszal fordul a bírósághoz, majd magához az uralkodóhoz is. Amikor azonban egy szörnyű véletlen folytán elveszíti feleségét, hitét veszte fegyveres felkelést szervez, hogy megbüntesse a kegyetlenkedő bárókat és grófokat. A végén maga Luther Márton (Blaskó Péter) beavatkozására az uralkodó igazságot tesz, de Kolhaasnak immár nincs kiút.

Láthatunk egy hiteles, egyáltalán nem eltúlzottan romantikus házastársi szerelmet, melyet a Kolhaast alakító Szarvas József és a Lisbethet megformáló Söptei Andrea nagyszerűen hoz. A két főszereplő abszolút működik, együtt és külön is, csakúgy mint a fontosabb mellékszereplők. És láthatjuk azt, amikor egy hívő ember elveszíti a hitét mindenben, és átmegy az ellenfél pályájára, hogy a saját eszközeivel győzze azt le.

A díszlet és a jelmez jól illeszkednek a darabhoz, ezek is elegáns és egyszerű darabok. A kulisszák a funkcionalitásra összpontosítanak, s csak jelzik a térhatárokat, a színpadot a színészek játéka uralja. A ruhák kissé stilizáltan utalnak a 16. századi történetre, nem igyekszenek hivalkodóan korhűnek lenni, nem vonják el a figyelmet a játékról.

A történetet Sütő András Kleist novellája alapján írta, egyébként ez alapján készült a Ragtime című Doctorow-regény Forman-filmklasszikus is, mely teljesen más környezetben mutatja meg az elkötelezett, ám hitét elvesztett ember szembefordulását az egész világgal.

Rosztov
 
Egy lócsiszár virágvasárnapja
Nemzeti Színház
Rendezte: Znamenák István
Megjelent: observer.hu

Megnyílt az Empire, State, Building

Április 20-ától látható a nagyközönség számára a Société Réaliste művészkollektíva Empire, State, Building című gyűjteményes kiállítása, a fővárosi Ludwig Múzeumban. Tudósításunk a tárlatról.

A kétfős csapat, mely Gróf Ferencből és Jean-Baptiste Naudyból áll, 2004 óta dolgozik együtt. A 8 év alatt számos remek alkotás került ki a kezük közül, a legjobbakat mutatják most be a Ludwigban.

A Société Réaliste művei hatalmi jelképekre, épületekre, térképekre, filmekre reflektálnak, azokat más kontextusba helyezve hoznak létre új jelentésrétegeket. Betűtípust állítanak elő földrajzi határvonalak összeillesztésével vagy éppen kiforgatják az egyeurós pénzérmén ábrázolt Európát. Nemzeti himnuszokat írnak át, majd írnak föl egy nagy körben úgy, hogy minden helyhatározót a szabadság szóval felcserélve előállítják annak dicsőítő énekét.

Az Empire, State, Building elnevezés a New York jelképévé vált felhőkarcolóra, mint hatalmi szimbólumra utal, a vesszőkkel elért tagolás pedig a szavak külön jelentőségére, valamint a köztük levő fokozatosságra hívja föl a figyelmet.

A kiállítás központi, 300 négyzetméteres termében monumentális, helyspecifikus műalkotást készítettek el, melynek címe Árnyékállam (State of Shades). Az installáció kifejezetten erre a kiállításra készült, igazodva a helyszín adottságaihoz. Koncepciója, hogy a művészek a Magyar Nemzeti Galéria festményeiből mintegy 700 művet válogattak össze, melyeket aztán számítógépes színelemzésnek vetettek alá. Speciális szoftveres technikával átlagszíneket állítottak elő, minden képből csak egyetlen árnyalat maradt. Az így kapott színeket aztán párhuzamos sávok formájában festették a kiállítóterem falára, az eredmény pedig hihetetlenül látványos lett.

Tudósítónk egyik személyes kedvence az a falfestmény, mely a világ összes határvonalát ábrázolja, egyetlen girbe-gurba szakaszba összeillesztve. Az összes alkotásra jellemzően ez is tudományosan előállított mű, mellette magyarázattal, melyen az egyes határszakaszok mellett az országok neve is megtalálható. Rendkívül érdekes és tanulságos még a módosított, az országok minden területi követelését figyelembe vevő Európa kontinenstérkép.

A kiállítás sajtóbemutatóját és megnyitóját 2012. április 19-én tartották, a nagyközönség április 20-a és augusztus 5-e között tekintheti meg azt, a budapesti Ludwig Múzeumban. A nyitónapon a művészek 18 órától tárlatvezetést is tartanak.

Képek és szöveg: Rosztov

Képekkel együtt az eredeti: observer.hu

A kiállítás a párizsi Jeu de Paume és a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum koprodukciójában, a Nemzeti Kulturális Alap és az Institut Français támogatásával, valamint az acb galéria, Budapest és az Anne Mosseri-Marlio Galerie, Zürich közreműködésével valósult meg.

További információk itt.

Felavatták a Látvány Rádióstúdiót

Április 11-én, a költészet napja alkalmából Versmaratonnal várja az érdeklődőket a frissen megnyitott Thália Látvány Rádióstúdió, mely a közmédia és a Thália Színház együttműködésében jött létre.

A stúdió ablaka elé kifeszített nemzeti színű szalagot Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója és Bereményi Géza, a Thália Színház ügyvezetője vágták át kedden délelőtt. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója, és Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes is. A felsoroltak ezután ünnepi beszélgetésen tettben is felavatták a létesítményt.

Bereményi Géza színidirektor kifejtette: a technikai fejlesztésen túl a stúdió elkészültének eszmei jelentősége is van, azt jelképezi, hogy a Thália nem befelé fordul, hanem a közönség felé nyit.

A színház a stúdiót saját költségén terveztette és építtette, a közmédia a technikai kialakítást, és a későbbi üzemeltetést végzi. A stúdió az április 11-én, a költészet napja alkalmából megrendezett Versmaratonnal mutatkozik be élesben, amikor is közel száz kortárs magyar költő olvassa fel benne verseit. Az érdeklődők az utcára nyíló ablakon látványban, a kihelyezett hangszórókon pedig

Az avatási ceremónián Cserháti Ágnes, az MTVA szóvivője elmondta: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Thália Színház e stúdióról szóló együttműködési megállapodását szimbolikusan a magyar kultúra napján írták alá, holnap pedig a költészet napja alkalmából nyílik meg.

Versmaraton holnap egész nap várja az érdeklődőket a Thália Színházban és a közmédiában.

Eredeti helyén fotógaléria is található: www.observer.hu

Idén is Versmaratonnal ünneplik a költészet napját

Másodszor rendezik meg idén a Versmaratont, melynek keretében 96 kortárs magyar költő szavalja el verseit a Thália Színház Mikroszkóp Színpadán, április 11-én, a költészet napján.

Az MTVA, a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Rádió, a Magyar Írószövetség, a Thália Színház és a Könyves Szövetség által közösen szervezett eseményt beharangozó sajtótájékoztatót kedden tartották a színházban.

Bereményi Géza, a Thália Színház igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: a versek felolvasása mintegy 12 órán keresztül tart majd a Mikroszkóp látványszínpadán. Ez egy hangszigetelt üvegfalú stúdió, melyben ügy mondják majd verseiket a poéták, mintha kirakatban lennének, a járókelők az utcáról is láthatják és hangszórókon hallgathatják majd az eseményeket.

Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója kifejtette: a közmédia különböző műsorai folyamatosan bejelentkeznek majd a helyszínről, az mr1.hu oldalon pedig a teljes program élőben követhető.

A Magyar Napló Kiadó a költészet napja alkalmából jelenteti meg Az Év Versei 2012 című kötetét, melyben minden elhangzó mű megtalálható.

A rendezvényt ingyenesen látogathatják meg az érdeklődők a Mikroszkóp Színpadon.  

A cikket eredeti helyén, fotókkal megtekintheted: observer.hu

Csobbanás egy átszállással

Az Aquaworld és a Budapesti Közlekedési Központ között piaci alapon létrejött megállapodás értelmében, a BKV elindította 230-as jelzésű buszjáratát, mely a Keleti pályaudvar és az Aquaworld élményfürdő között közlekedik. A járatról Vitézy elmondta: találkozik a 2-es és a 3-mas metróval, az 1-es villamossal, a belvárosi trolikkal, és Újpest szinte minden buszjáratával. A csobbanás tehát már csak egy átszállásra van!

Vitézy Dávid szerint a most kötött megállapodás jól illeszkedik abba a filozófiába, amit a BKK eddig is követett. A hatékonyság növelésének eszközeként elsősorban új partnerek és bevételi források felkutatását alkalmazzák. Új utasokat szereznek a tömegközlekedésnek, azáltal, hogy annak rendszerébe új célpontokat kötnek be. Hisznek abban, hogy a hatékonyság úgy is növelhető, hogy új minőséget hoznak létre közben.

Juhász Szabolcs, az Aquaworld élményfürdő igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: cégük számára kiemelt jelentőségű, hogy vendégeik egyszerűen és egységesen tudják elérni létesítményüket. Kiemelte: a kék busztól azt várják, híd legyen köztük és a látogatók között, hogy olyan vendégek számára is biztosítani tudják szolgáltatásukat, akik számára a fürdő eddig elérhetetlen volt. Az igazgató szerint a fürdőkomplexum, mely országos szinten eddig is kiemelt helyet foglalt el, ezáltal most bekapcsolódik Budapest vérkeringésébe.

A sajtótájékoztatóra meghívták Wintermantel Zsolt újpesti polgármestert is, aki azonban halaszthatatlan közfeladatának ellátása okán nem tudott eljönni.

Tudósítónk oda-vissza az új járattal közlekedett hétfőn. Tapasztalatai szerint a keletitől 45 perc alatt ért ki a busz, a menetrendnek megfelelően. Visszafelé azt a megoldást választotta, hogy Újpest-Központnál átszállt a metróra, ez az út mintegy 15 percet vett igénybe. Az új járat alapvetően óránként közlekedik. 

Tekintsd meg az eredeti megjelenést, fotókkal, itt: http://observer.hu/