A kábítószer bűnözés elleni küzdelem rendészeti és egészségügyi aspektusai címmel tartottak tudományos-szakmai konferenciát a Teve utcai rendőrpalotában, csütörtökön. Az eseményt az ORFK és a BRFK közösen szervezte abból az alkalomból, hogy elkészült és hamarosan hatályba lép az úgynevezett C-lista, mely fordulópontot jelenthet a designer drogok aggasztó térnyerése elleni harcban.
Az elsősorban orvosok és vegyészek számára szervezett rendezvényen Zacher Gábor, az ország kedvenc toxikológusa, a Péterfy Sándor utcai Kórház osztályvezető főorvosa elmondta: a designer drogok az elmúlt években teljesen átalakították a hazai droghasználati szokásokat, ma már nagyrészt ilyen esetekkel találkozik munkája során. Kifejtette: a heroin gyakorlatilag eltűnt, helyét a nem kevésbé veszélyes MDPV vette át, de a krokodilként ismert szer - szerencsére - még nem jelent meg Magyarországon.
Keller Éva, a Semmelweis Egyetem tanára többek között az MDPV által okozott patológiai elváltozásokat mutatta be előadásában. A megdöbbentő képeken láthattuk, milyen rendkívüli károsodást okoz a naponta akár 10-15 alkalommal is intravénásan befecskendezett anyag. Elmondta: többek között az agy, a szív, a lép és a tüdő szöveteiben jönnek létre visszafordíthatatlan elváltozások. A szer azért is nagyon veszélyes, mert az erős függőség már néhány hét alatt kialakul.
A szünet után Sima Ágnes, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének tudományos munkatársa a szenvedélybetegek nem gyógyszeres kezeléséről, és bizonyos új betegségekről beszélt. Elmondta többek között, hogy ma már nemcsak a kémiai anyagokhoz kötődő függőségek jelentenek kihívást az orvosok számára, de egyre inkább terjed például a vásárláshoz és gyűjtögetéshez kapcsolódó szenvedély. Ezekben az esetekben a beteg kizárólag az új tárgyak megszerzésében talál örömet, melyek aztán azonnal elvesztik jelentőségüket. A pszichoterápiával foglalkozó orvosnő kifejtette: a szenvedélybeteggé válásban rendkívül fontos szerepe van a gyerekkorban látott mintáknak, így a szülők, a család közvetett és közvetlen felelőssége óriási.
Nagy Gábor címzetes egyetemi docens, az ORFK BSZKI igazgatója a designer drogok igazságügyi vegyészeti szempontú kihívásairól beszélt. Előadta: ezen anyagok esetében az jelenti számukra a legnagyobb nehézséget, hogy az adott szereket nem lehet valamilyen mintával összehasonlítani, hanem azok molekuláris összetételét kell meghatározni ahhoz, hogy kideríthető legyen: kábítószerről van-e szó. A főtanácsos-igazgató örömének és bizakodásának adott hangot a C-listával kapcsolatban, mely komoly előrelépést jelent a kábítószer használat elleni küzdelemben.
A szünet után Sima Ágnes, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének tudományos munkatársa a szenvedélybetegek nem gyógyszeres kezeléséről, és bizonyos új betegségekről beszélt. Elmondta többek között, hogy ma már nemcsak a kémiai anyagokhoz kötődő függőségek jelentenek kihívást az orvosok számára, de egyre inkább terjed például a vásárláshoz és gyűjtögetéshez kapcsolódó szenvedély. Ezekben az esetekben a beteg kizárólag az új tárgyak megszerzésében talál örömet, melyek aztán azonnal elvesztik jelentőségüket. A pszichoterápiával foglalkozó orvosnő kifejtette: a szenvedélybeteggé válásban rendkívül fontos szerepe van a gyerekkorban látott mintáknak, így a szülők, a család közvetett és közvetlen felelőssége óriási.
Nagy Gábor címzetes egyetemi docens, az ORFK BSZKI igazgatója a designer drogok igazságügyi vegyészeti szempontú kihívásairól beszélt. Előadta: ezen anyagok esetében az jelenti számukra a legnagyobb nehézséget, hogy az adott szereket nem lehet valamilyen mintával összehasonlítani, hanem azok molekuláris összetételét kell meghatározni ahhoz, hogy kideríthető legyen: kábítószerről van-e szó. A főtanácsos-igazgató örömének és bizakodásának adott hangot a C-listával kapcsolatban, mely komoly előrelépést jelent a kábítószer használat elleni küzdelemben.
Eredeti helyén:observer.hu
