Nehezemre esik a csütörtöki nappal kapcsolatban bármi másra gondolni, mint az ördög adta rémes időjárásra. Ez persze nem a fesztiválprogramok hibája, mert azokra semmi panasza nem lehet az idelátogatónak. Igyekszem azért mindkettőt számba venni.
Körülbelül déli 1 órára tudtuk magunkat programokra kész és éhes állapotba hozni, miután otthonról hozott elemózsiánk martalékaival csillapítottuk a gyomrunkban lakozó szörny morgását. Tettük ezt mindazért, mert a kiírtakkal ellentétben a nagyharsányi etetővályú nem tartalmazott pljeskovicát. Aki evett már ebből a szerb különlegességből, az átérezheti csalódottságunkat, szóval inkább nem vásároltunk az adott helyen semmit.
Gyalog indultunk el Nagyharsányból Kisharsányba, ez körülbelül 5 kilométerre becsült út, melyet egy óra alatt sikeresen teljesítettünk. Közben már kezdtek gyülekezni az esőfelhők, de mi reméltük a legjobbakat. Sajnos azonban, hiába. Mire megérkeztünk a faluba, már csak arra volt időnk, hogy fedezékbe húzódjunk. Akkora felhőszakadás zúdult ránk, hogy olyannal ritkán találkozhatunk. Fedezékként az Istálló Színházat választottuk, amely jónak bizonyult, szinte egyáltalán nem ázott be. Ráadásul véletlenül pont sikerült elkapnunk a Kárpátaljáról érkezett Cók-Mók Bábszínház produkcióját, a Vitéz Lászlót, mely gyerekdarab ugyan, de felnőttek számára is szívből ajánlható.
Az előadás végeztével az eső is elállt, azonban ekkorra már nem láttuk értelmét felmenni a Vylyan Teraszra, ahová eredetileg igyekeztünk, mivel nagyon elment az idő. Nem tudtunk tehát részt venni - sajnos - Korniss Péter fotográfus kiállításának megnyitóján, és a művész szülinapja alkalmából szervezett beszélgetésen. Számunkra ezt elvitte a víz.
A fesztiválbusz, kis késéssel (az időjárás miatt volt ez is) visszafuvarozott minket Nagyharsányba, ahol sajnos nem fértünk már be a Nehéz című színdarabra.
Körülbelül déli 1 órára tudtuk magunkat programokra kész és éhes állapotba hozni, miután otthonról hozott elemózsiánk martalékaival csillapítottuk a gyomrunkban lakozó szörny morgását. Tettük ezt mindazért, mert a kiírtakkal ellentétben a nagyharsányi etetővályú nem tartalmazott pljeskovicát. Aki evett már ebből a szerb különlegességből, az átérezheti csalódottságunkat, szóval inkább nem vásároltunk az adott helyen semmit.
Gyalog indultunk el Nagyharsányból Kisharsányba, ez körülbelül 5 kilométerre becsült út, melyet egy óra alatt sikeresen teljesítettünk. Közben már kezdtek gyülekezni az esőfelhők, de mi reméltük a legjobbakat. Sajnos azonban, hiába. Mire megérkeztünk a faluba, már csak arra volt időnk, hogy fedezékbe húzódjunk. Akkora felhőszakadás zúdult ránk, hogy olyannal ritkán találkozhatunk. Fedezékként az Istálló Színházat választottuk, amely jónak bizonyult, szinte egyáltalán nem ázott be. Ráadásul véletlenül pont sikerült elkapnunk a Kárpátaljáról érkezett Cók-Mók Bábszínház produkcióját, a Vitéz Lászlót, mely gyerekdarab ugyan, de felnőttek számára is szívből ajánlható.
Az előadás végeztével az eső is elállt, azonban ekkorra már nem láttuk értelmét felmenni a Vylyan Teraszra, ahová eredetileg igyekeztünk, mivel nagyon elment az idő. Nem tudtunk tehát részt venni - sajnos - Korniss Péter fotográfus kiállításának megnyitóján, és a művész szülinapja alkalmából szervezett beszélgetésen. Számunkra ezt elvitte a víz.
A fesztiválbusz, kis késéssel (az időjárás miatt volt ez is) visszafuvarozott minket Nagyharsányba, ahol sajnos nem fértünk már be a Nehéz című színdarabra.
Így hát megnéztük a Kistehén Tánczenekar és a Budapest Bár koncertjét, így sem jártunk azért rosszul. Nem vagyunk Kistehén-rajongók, így meglepődve vettük tudomásul, hogy Kollár-Klemenczék "sima" rockzenét játszanak. A Szájbergyerek című örökérvényű slágerük után mindenesetre másra számítottunk. A csalódás egyébként kellemes volt, profi rockzenekarként koncerteztek, sajnos a hangosítás nem volt épp tökéletes, a szöveget ritkán lehetett érteni. A Budapest Bár ehhez képest nagyon szépen szólt, és elég nagy tömeg is összegyűlt, a délutáni rémes időjárás ellenére. Szerintünk ezúttal Kiss Tibi volt a legjobb énekes, a zenekar pedig tökéletes teljesítményt nyújtott, és persze Rutkai Bori is nagyon tetszett.
Az eső sajnos estére ismét eleredt, majd elállt, aztán megint újra kezdte, éjszaka kellemesen kopogott a sátorponyván... sár van mindenütt... és továbbra sem láttuk Matt B festményét az első napról.
IV. Ördögkatlan Fesztivál, Kisharsány-Nagyharsány
2011. augusztus 4.
Szöveg és képek: Rosztov
Köszi Surány Juditnak!
Megjelent: www.observer.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése