A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ludwig. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ludwig. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. július 6., péntek

Megnyílt a Ludwig új kiállítása - A hős, a hősnő és a szerző

A nagyközönség számára mától tekinthető meg a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum új, gyűjteményes kiállítása, melynek címe: A hős, a hősnő és a szerző.
A tegnap este tartott sajtótájékoztatón Timár Katalin, a kiállítás kurátora elmondta: a művész sokféle szerepének bemutatása, többértelműsége a tárlat alapkoncepciója, hiszen az alkotó nemcsak megteremtője a műnek, de gyakran főszereplője is.

Ennek megfelelően a Ludwig saját meglevő gyűjteményéből összeállított művészeti bőségszaru igen sok portrét, önarcképet tartalmaz. A szerepfogalom széles tematikája kibontásra kerül, ennek megfelelően a nemiség, a hagyományos női-férfi szembeállítás is hangsúlyt kap.

Külön érdemes kiemelni a Picasso által festett agyagtányérokat - melyek a bikaviadal témáját dolgozzák föl, nem megfeledkezve arról az egyoldalúságról, miszerint a bikát senki nem kérdezi, akar-e küzdeni - valamint Ion Grigorescu önarcképeit vagy éppen Andy Warhol Elvis-képét.

A hős, a hősnő és a szerző 2012. július 6-tól október 21-ig tekinthető meg.
További információk a tárlatról: http://ludwigmuseum.hu

Megjelent: Az Observer oldalán, fotókkal...

2012. május 28., hétfő

Csak a mű van - Robert Mapplethorpe képei a Ludwigban!

Május 25-től látogatható hazánk eddigi legnagyobb Robert Mapplethorpe-kiállítása a Ludwig Múzeumban. A hiánypótló tárlaton eredeti, a művész által nagyított kópiákon csodálhatjuk meg a 20. század talán legjelentősebb fotóművészének alkotásait. 

A csütörtök este tartott ünnepélyes megnyitón Bencsik Barnabás, a múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta: hiánypótló kiállítást van szerencsénk most látni Budapesten, eredeti Mapplethorpe-fotográfiákat eddig csak a Szépművészeti Múzeumban láthattunk néhány éve, ám a mostani tárlat méret és tartalom szempontjából is egyedülálló Magyaroszágon.

Az eseményen személyesen megjelent a Mapplethorpe Alapítvány elnöke, egy joviális idős úr is, aki meghatódva elmesélte, milyen nagyszerű érzés neki ezen a valóban lehengerlő méretű vándorkiállításon látni a művész fotóit. Michael Ward Stout elárulta, a New York-i fotóművész haláláig jóbarátja volt, egyben évtizedekig ő látta el jogi képviseletét is.

Erős Nikoletta, a kiállítás kurátora arról beszélt, hogy a Mapplethorpe-képek esztétikai és politikai aktualitása cseppet sem csökkent az utóbbi húsz év folyamán. Szerinte az életmű a néző számára nehezen feldolgozható, ezért időről-időre tárlatvezetésekkel igyekeznek majd elérni, hogy a látogatók ne maradjanak magukra.

Mapplethorpe kezdetben kollázsokat készített, nem fotósnak készült. Kollázstechnikája tökéletesítéséhez kapcsolódóan kezdett fényképezni Polaroid géppel, majd teljesen áttért a fotóra. Kifejezésmódját 1975-től nagyban meghatározza az új Hasselblad fényképezőgép négyzetes képformátuma. Képei szoborszerűvé válnak (sőt néha szobrok), a kompozíciók egyre feszesebbé és mozdíthatatlanná, legyen szó portrékról vagy akár virágcsendéletekről. Látásmódja egyszerre klasszikus és posztmodern, képeiről antik szépség árad, mely tökéletes kontrasztot teremt választott provokatív témáival, mely sok esetben a homoszexualitással függ össze, olykor a keresetlen meztelenséget ábrázolja.

Robert Mapplethorpe (1946-1989) műveiből készült gyűjteményes kiállítás május 25-től szeptember 30-ig látható a Ludwig Múzeumban.

(A kiállítás rendezői azt javasolják, hogy a rendezvényt a nyíltan szexuális tartalom miatt gyerekek csak felnőtt kísérettel látogassák!) 

2012. április 20., péntek

Megnyílt az Empire, State, Building


Április 20-ától látható a nagyközönség számára a Société Réaliste művészkollektíva Empire, State, Building című gyűjteményes kiállítása, a fővárosi Ludwig Múzeumban. Tudósításunk a tárlatról.

A kétfős csapat, mely Gróf Ferencből és Jean-Baptiste Naudyból áll, 2004 óta dolgozik együtt. A 8 év alatt számos remek alkotás került ki a kezük közül, a legjobbakat mutatják most be a Ludwigban.

A Société Réaliste művei hatalmi jelképekre, épületekre, térképekre, filmekre reflektálnak, azokat más kontextusba helyezve hoznak létre új jelentésrétegeket. Betűtípust állítanak elő földrajzi határvonalak összeillesztésével vagy éppen kiforgatják az egyeurós pénzérmén ábrázolt Európát. Nemzeti himnuszokat írnak át, majd írnak föl egy nagy körben úgy, hogy minden helyhatározót a szabadság szóval felcserélve előállítják annak dicsőítő énekét.

Az Empire, State, Building elnevezés a New York jelképévé vált felhőkarcolóra, mint hatalmi szimbólumra utal, a vesszőkkel elért tagolás pedig a szavak külön jelentőségére, valamint a köztük levő fokozatosságra hívja föl a figyelmet.

A kiállítás központi, 300 négyzetméteres termében monumentális, helyspecifikus műalkotást készítettek el, melynek címe Árnyékállam (State of Shades). Az installáció kifejezetten erre a kiállításra készült, igazodva a helyszín adottságaihoz. Koncepciója, hogy a művészek a Magyar Nemzeti Galéria festményeiből mintegy 700 művet válogattak össze, melyeket aztán számítógépes színelemzésnek vetettek alá. Speciális szoftveres technikával átlagszíneket állítottak elő, minden képből csak egyetlen árnyalat maradt. Az így kapott színeket aztán párhuzamos sávok formájában festették a kiállítóterem falára, az eredmény pedig hihetetlenül látványos lett.

Tudósítónk egyik személyes kedvence az a falfestmény, mely a világ összes határvonalát ábrázolja, egyetlen girbe-gurba szakaszba összeillesztve. Az összes alkotásra jellemzően ez is tudományosan előállított mű, mellette magyarázattal, melyen az egyes határszakaszok mellett az országok neve is megtalálható. Rendkívül érdekes és tanulságos még a módosított, az országok minden területi követelését figyelembe vevő Európa kontinenstérkép.

A kiállítás sajtóbemutatóját és megnyitóját 2012. április 19-én tartották, a nagyközönség április 20-a és augusztus 5-e között tekintheti meg azt, a budapesti Ludwig Múzeumban. A nyitónapon a művészek 18 órától tárlatvezetést is tartanak.

Képek és szöveg: Rosztov

Képekkel együtt az eredeti: observer.hu


A kiállítás a párizsi Jeu de Paume és a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum koprodukciójában, a Nemzeti Kulturális Alap és az Institut Français támogatásával, valamint az acb galéria, Budapest és az Anne Mosseri-Marlio Galerie, Zürich közreműködésével valósult meg.

2011. november 24., csütörtök

BAKOS. Megnyílt Rita Ackermann kiállítása a Ludwigban

November 17-én, csütörtök este tartották a Ludwig Múzeumban Rita Ackermann kiállításának megnyitóját. Az eseményen az Observer Hírportál tudósítója is részt vett. A BAKOS. Rita Ackermann című tárlat 2012. február 12-éig tekinthető meg.

Bakos Rita több mint 20 évvel ezelőtt, másodéves egyetemistaként hagyta el Magyarországot, és távozott az Egyesült Államokba, hogy ott folytasson művészeti tanulmányokat, és immár Rita Ackermann-ként építsen karriert. Ösztöndíjjal a New York Studio School-ban tanult, majd a kilencvenes évek New York-i underground művészeti életében vállalt aktív szerepet. Ebben a szcénában jellemzően keveredtek különböző művészeti ágak, a zene, a divat, a képzőművészet szervesen együtt élt itt, olyan művészeket adva a világnak, mint a Sonic Youth vagy Chloe Sevigny.

Ackermann, mint azt az ünnepélyes megnyitó előtti sajtótájékoztatón is elmondta, kedvenc műfaja a kollázs. Ezt igen tágan értelmezi, ahogyan a különböző médiumok használatát is. A legtöbb bemutatott műalkotás alapvetően festmény, de rajzok és videók is szerepelnek, valamint különböző vegyes technikával készült képek.

A most megnyitott kiállítás a Ludwig Múzeumnak abba a koncepciójába illeszkedik, melyben olyan magyar művészek életművének bemutatását tűzik ki célul, akik külföldön komoly elismertségre tettek szert, hazánkban azonban alig ismertek. Ackermann is ilyen, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a vezető kortárs művészek között tartják számon, tavaly részt vett a bécsi Viennafair-en, a Rizzoli kiadó pedig többszáz oldalas monográfiát jelentetett meg róla.

A mostani tárlat főképp az utóbbi három évben készült, friss munkákból áll, kiemelt szerep jut a texasi Marfában 2009-ben készült műveknek, de Rita egész életéből bemutatja azokat az alkotásokat, melyek segítségével pályája kirajzolódik számunkra. A kiállítás kurátora Oltai Kata.

Megjelent: www.observer.hu